2013. január 21., hétfő

Zöld-fehér

Ez egy kőkemény huligán
Milan ma hajnali tizenegykor kiugrasztott az ágyból, hogy most már készülődjek, menni kéne meccsre. Ugye korábban kinéztem a tavaszi szezon nyitómeccsét groningeni részről és vettem rá két jegyet, és megkértem Milant hogy kísérjen el és ez ma délben volt.
A magyar viszonyokon szocializálódva nehezen értek meg olyan csapatot, ami hazai pályán zöld-fehérben játszik, idegenben lila-fehérben, de a hazai az alap úgyhogy igenis nagyon szimpatikus csapat az FC Groningen. És akkor a törülközőmet is átminősítettem sállá, és abban mentem.
Otthon nem lenne osztatlan siker de itt büszkék a gyökereikre
Ahogy körülnéztem, a múltban egész szép eredményeik és jó játékosaik voltak, a Koeman-testvérek az én kerületemben nőttek fel és ebben a csapatban lettek naggyá, Robben itt kezdte a karrierjét, és Suárezt is a Groningen hozta át a nagy víz túloldalára. Az elmúlt években viszont gyengül a csapat, most épp a 11. helyen vagyunk az első osztályban ami annyira azért nem jó, és egy játékos van akit Groningenbe jövésem előtt is ismertem, őt is azért mert a finn válogatottal kétszer játszott Magyarország ellen. Az ellenfél, az Utrecht kicsit jobb, a hatodik helyen volt.
A jegy darabja 21 euró volt, igyekeztem occsót venni, de annyira mégse sikerült. Azért ez sok, szimpla bajnokiról van szó. Próbáltuk megbecsülni, hogy tízezer néző és átlag 20 eurós jegyár mennyi bevételt hoz, abból egy átlagos magyar nb1-es klub két hónapig elvan, másrészt meg a hideg és szél (a hivatalos adat -4 fok mint csúcshőmérséklet, a relatív hőérzetet -13-ra tették) ellenére 20.500 nézőről szól a hivatalos hír, bár élőben kevesebbnek tűnt.
Ezek nemtomkik
 A stadion belülről nagyon szép, félig fedett és a focira van tervezve, bent marad a hang, és a helyén van minden, még a székre is le mer ülni benne az ember. Mi pont az ellenfél szurkolói alatt ültünk, elválasztva két plexivel nehogy megdobáljanak. De egyébként tökéletesen biztonságosnak tűnt, arra kértek meg minket, hogy italospalackot ne vigyünk be (piró, szúró-vágóeszköz fel sem merül), és oké hogy a családi lekvár szektorban ültünk, de bőven voltak párocskák és gyerekek is, úgy tűnik ha apuka/nagypapa focidrukker, a fiúgyermeket attól a korától hogy már nem pisil be, minden gond viszik meccsre.
Amúgy annál a kapunál ültünk, kábé az alapvonallal egyvonalban, ahova a Groningen támadott, aztán félidőben átültünk oda, ahova akkor támadott, és megkértük a mögöttünk ülő bácsikát hogy fotózzon le minket.
A vicces az volt hogy egy csapat galamb össze-vissza röpködött, és mindig megszállták a pálya egy alkalmilag üresnek tűnő pontját. Aztán ez mégsem volt vicces amikor az egyik groningeni ziccernél az egyedül kapura törő csatárnak a galambokat is kerülgetnie kellett, amitől megzavarodott, és kihagyta.
Egy a groningeni helyzetek közül - a Groningen a fehér-zöld
Az első félidőben nem sok akció volt, szerintem a játékosok is megfagytak - az edzők helyében én ilyenkor a dél-amerikaiak helyett a skandinávokat játszattam volna:) - amikor igen akkor inkább a mieink dolgozták ki, nem mondom hogy nem lett volna mit csiszolni a támadójátékon de legalább valami volt. Közben bedobtunk összesen egy teát és egy kávét, azért is otthagytunk négy eurót összessen.
Ez a tizenegyes
A rúgó játékos nem látszik, az viszont pont igen, ahogy gól lesz
A második félidő elején egy már kivédekezett akció után az egyik groningeni hátvéd állítólag belekezelt a labdába (távolról nem láttam pontosan az esetet), tizenegyes és gól, hihetetlen hogy az az utrechtiek első lövéséből gól lett.
A bíró máskor is volt hogy vitathatóan a groningeniek ellenére ítélt, hogy én mit kiabálok neki azt senki nem értette, a többségi társadalom tagjai "Homo!" jelzővel illették, nem hittem volna hogy ez Hollandiában sértés :)
Onnantól legalább megélénkült a nép, az egyébként viszonylag unalmasan bambészkodó "Groningen Fanatics" szurkolásba kezdett, és az aranylábú zöld-fehér fiúk sorba dolgozták ki a helyzeteket, de mindig hiányzott valami, leginkább a bátorság.
Aztán az utrechtiek kontráztak egyet, beadás, fejes, a groningeni kapus védett egy hatalmasat, aztán utána a szögletnél elaludt, és ebből meglett a második gól, ez már fentvan jutúbon:
http://www.youtube.com/watch?v=O42Q55S_7Us
Hihetetlen hogy a második gólt két lövésnek számolva az utrechtiek összesen négyszer lőttek kapura, abból lett két gól.
Még egy fejes, amiből szintén nem lett semmi
Onnantól ezek már csak az időt húzták, a mieink meg néha próbálkoztak de többnyire sikertelenül, vagy hasraestek a galambcsordán vagy valami baj mindig volt.
Közben jól szétfagytam, úgyhogy hazafelé be kellett ülni egy büfébe. Délután Simonnal mentem volna a hajósmúzeumba de elsírta magát hogy mennyit kell tanulnia és nem akart. Úgyhogy akkor hónom alá csaptam a fényképezőgépet és elveimet feladva (ezen a télen először pulóvert és kabátot egyszerre viselve, sőt kesztyűvel) körbejártam Herewegwijk en Helpman kerültet, elköszöntem a szép utcáktól és a házakból, némelyiket le is fotóztem, amíg bírta az aksi, gyalogoltam a befagyott csatornákon, be is szakadtam bokáig.
Közben megjött az Utópiás dolgozatom decemberi verziójának bírálata, hát jó alaposan le vagyok szidva, és ráadásul még jogosan is, és azt hittem hogy aki megírja az már csak görbülő jegyet kap, de nem, én 5*-t kaptam, ami minden szépsége ellenére bukást jelent. Az vigasztal, hogy az 5*-ból 6-t csinálni valószínűleg könnyen lehet, sőt szerintem már a múlt heti verzió is jobb annyival, és akkor belátható mennyiségű munkával el fog jutni a dolgozat a görbülő jegyig.
Egy olyan utca amiről még nem volt fotó
Este egy kicsit tanultam, aztán Simon főzött nekem vacsorát, és számolgatjuk hogy ki mikor megy el nyaralni vagy végleg és ki kivel mikor találkozik utoljára és legközelebb.
Amúgy meg megint az volt a képlet, hogy vagyunk a konyhában 5 spanyol, 2 magyar, 2 svéd, 1 szlovák és 1 német, és a spanyolok csak anyanyelven hajlandóak megszólalni, úgy viszont jó hangosan, a többi meg csak néz ki a fejéből. Luis elkezdte, hogy mindenkihez csak spanyolul szól, akkor is ha angolul kérdezték. Feljogosítva érzem magam arra, hogy hozzá magyarul szóljak.
Most még tanulok egy kicsit, aztán holnap sem halok meg az unalomtól.
Hát ilyen itt az élet.




P. S. Itt az összefoglaló, én a kamerával szemközti oldalon ültem és mindig annál a kapunál ahova a Groningen támad:
http://eredivisielive.nl/video/107603-samenvatting-fc-groningen-fc-utrecht.html
Ilyenért nem illik tizenegyest adni. Az más kérdés hogy a másik hátvédnek meg nem illett volna elszórni a labdát.




7 megjegyzés:

  1. Közben jól szétfagytam, úgyhogy hazafelé be kellett ülni egy büfébe. Utópia?

    VálaszTörlés
  2. Nem, nem, az Utópiával már csak itthon kezdtem el foglalkozni.

    VálaszTörlés
  3. Jó a gólfotó, újság is lehozhatta volna.

    VálaszTörlés
  4. Azt igen, de a groningeni ultáról készült fotó, ha a facebookra kerül, azért egy későbbi HR beszélgetésen még érdekes pillanatokat hozhat...

    VálaszTörlés
  5. Újsághoz kicsit életlen, mert távolról volt. Ja hát volt fél percem rákészülni amíg reklamáltak a focisták.
    Amúgy szerintem látszik a fejemen hogy nem én verem össze bézbólütővel az ellenfél szurkolóit, de akkor nem rakom ki ennél könnyebben elérhető helyre :)

    VálaszTörlés
  6. Rigó, a legtöbb, mit adható2013. január 21. 17:51

    Na azért a törölköző semmiképp sem a tiéd, ezt szögezzük le.

    VálaszTörlés
  7. Dehogynem, amit elloptam az már enyém. Különben is, ha nem az enyém lenne, akkor nem vigyáznék rá annyira mint ahogy teszem.

    VálaszTörlés