Mint azt már korábban megírtuk, ma voltam az egyetemen ügyeket intézni. Az ottlevés sikerült is.
De még mielőtt a ma történtekre kitérnék, illusztrációként elmesélem, hogy ugyanazt a papírt, amivel ma kellett (volna) ügyködni, a hollandiai koordinátoromnak elég volt emailen elküldeni, még bőven annak az aláírás aktualitása előtt, ő aláírta és szkennelve vissza is küldte.
A magyarországon tartózkodó illetékes, akinek nevét nem írnám le orv módon mert ahhoz túl kis hal vagyok az egyetemi hierarchiában, augusztus eleje óta szabadságát tölti, így a szóban forgó papír azóta csak várja és várja hogy aláírják. Kering egy-két gondolat a fejemben, hogy jéé, Hollandiában nincs szabadság nyáron?, vagy esetleg ott nem számít nehéz fizikai munkavégzésnek egy aláírást odabiggyeszteni egy papír aljára? Nos, augusztus elején azt írta nekem az illetékes, hogy 23-án lesz az egyetemen, keressem akkor. Pár napja írtam neki, hogy milyen napszakra számítsak, erre azonban nem válaszolt, és éles eszű olvasóim már sejthetik is, hogy nem is találtam meg ma az egyetemen. Kb. két órát vártam rá a szobája előtt, minden mozgás nélkül, majd megkérdeztem a titkárságon, hogy látták-e Őt, de nem, se ma, se az elmúlt napokban nem adott életjelet.
Kicsit féltem az épségét, hátha baj érte, de talán megengedtetik nekem saját sorsomon való szorongás is, mert amíg az ő aláírását meg nem szerzem, addig az ösztöndíjjal járó pénzt nem utalják. Jelenleg úgy áll, hogy viszek ki 4-5 rúd kolbászt, de kezdek aggódni, hogy mit fogok enni ha ezek elfogytak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése